A farsangi szezon (részletesebben olvashatsz róla itt: https://www.horvathrozi.hu/blogger/itt-farsang-all-bal) csúcspontja, egyben lezárása is a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó három nap, amit hagyományosan a „farsang farká”-nak is neveznek. Világszerte számos városban tartanak ekkor zenés-táncos mulatságokat, karneválokat.

Ez a szokás egészen az ókorig nyúlik vissza: az ókori görögök a bor istene, Dionüszosz tiszteletére tartották ünnepségeiket minden tavasszal. Ezt a hagyományt átvették később a rómaiak is, ők Bacchust, a boristenüket éltették lerészegedésig tartó tivornyázásaik közben.

Napjaink leghíresebb karneváljai:

• A karneválok őshazája Itália, leghíresebb pedig a Velencei karnevál (Olaszország): az első írásos emlékek a karneválról 1094-ből származnak, majd később a középkorban is az év egyik legnagyobb ünnepe volt, amikor szabadon, szinte büntetlenül lehetett megtenni és kimondani dolgokat: a parádés felvonuláson a résztvevők álarcokban, állatjelmezekben, báli ruhákban, virágkoszorúkkal gazdagon díszítve búcsúztatták a telet
• Riói karnevál (Brazília): az első feljegyzett riói karnevált 1723-ban tartották portugál bevándorlók. Ma az egyik leglátványosabb karnevál a riói, ami a szambaiskolák közötti táncversenynek ad helyet. Az eseményen nemcsak az iskolák tanítványai vehetnek részt, hanem bárki beállhat a táncoló sokadalomba, akár maszkot, jelmezt viselve, akár karneválos pólóban is
• New Orleans-i karnevál (Amerikai Egyesült Államok): a Mardi Gras-nak (Kövér Kedd) nevezett karnevál a legrégebben dokumentált parádé az Egyesült Államokban: 1838 óta rendezik meg Dixielandben. Húshagyó kedden tartják a rióihoz hasonló látványosságú karnevált, ami éjfélkor szigorúan véget ér, addig van lehetősége a résztvevőknek kiélvezni a latinos zenét és hangulatot, miközben rózsafüzért dobálnak az ünneplők közé

• Számunkra legnagyobb jelentőséggel a mohácsi busójárás bír, ez Magyarország legnevezetesebb farsangi eseménye. Idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg, ez a farsangi szezon utolsó 6 napja (idén február 28-tól március 5-ig tart). 2009-ben az UNESCO-tól megkapta a szellemi világörökség címet, 2012 óta pedig hungarikumnak számít.

A carnevale szó a „carne” (latin) „hústól” szóból és a „levare” vagy „vale” (latin) „elhagyni”, illetve „búcsúzom/~isten veled” szavakból eredeztethető, jelentése: búcsúzás a hústól (remek hús nélküli recepteket mutatok itt: https://www.horvathrozi.hu/receptek/farsangi-szalagos-fank-tejmentesen-csokimazzal és https://www.horvathrozi.hu/receptek/vajas-kifli)

Ezzel utalnak a hamvazószerdán kezdődő 40 napos húsvéti böjt kezdetére. Régi magyar szokás szerint ezt azonban rögtön az első böjttel töltött nap után megszakítják, ekkor tartják ugyanis a torkos csütörtököt (egyes helyeken nevezik zabáló-, tobzódó- vagy kövércsütörtöknek is): ekkor fogyasztják el a farsangról megmaradt ételeket, kötelező a torkoskodás, a nehéz, zsíros ételek fogyasztása, hogy felkészülhessenek a böjt hátralévő napjaira. Innen származik a mondás is: „Inkább a has fakadjon, mintsem az étel megmaradjon”.