Érdekességek

Itt a farsang, áll a bál…

Ki ne ismerné az így kezdődő gyerekdalocskát? De vajon honnan is származik a farsangi bálozás, a gazdagon terített asztalok és mulatozások hagyománya?

 

A farsang egy több hetes időszak, melynek első napja mindig vízkereszt (január 6-a), a zárónapja viszont egy mozgóünnep, hamvazószerda (a húsvétot megelőző 40. nap; matekosok előnyben :) gyors fejszámolással kiszámolható, hogy idén március 6-a). Az ezt megelőző nap húshagyó kedd, a népszokás szerint eddig a napig lehet bőséges lakomákat tartani, mielőtt elkezdődik a húsvétig tartó 40 napos böjt.

A farsangolás hagyománya egyáltalán nem újkeletű, egészen az ókori népek tavaszünnepéig nyúlik vissza. Magyarországon a középkorban már ünnepelték a farsangot: a tél elűzésének, a tavasz várásának az időszaka volt, amit bőséges étkezések, zajkeltő mulatságok, álarcos „alakoskodások” jellemeztek. Ekkor a bálok nemcsak a téltemetést szolgálták, hanem a párválasztásban is fontos szerepet játszottak: az ismerkedés, eljegyzések lehetőségét teremtették meg, éppen ezért a farsangi szezon vasárnapjait menyegzős vasárnapoknak hívták.

Több legendás napot is ünneplünk ekkor:

  • Január 22: Vince napja: termésjósló nap. A közmondás szerint: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”. A szőlőtermelők szerint, ha ezen a napon szép, napos az idő, akkor jó termés várható szüretkor, viszont a ködös, borús idő rossz termést hoz
  • Február 2: Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, amit a népi hiedelmek időjóslásra is használtak: ha ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és meglátja az árnyékát (vagyis napsütéses az idő), akkor visszabújik még a barlangjába aludni, mert hosszú télre kell számítani. Ha viszont felhős, szeles, zord az időjárás, akkor hamar vége lesz a télnek, hiszen most adja ki az utolsó mérgét is
  • Február 3: Balázs napja, balázsolás: ókori eredetű népszokás, a torokbetegségek elkerülésének és gyógyításának hagyománya (Szent Balázs püspökről kapta az elnevezést, aki egyszer megmentette egy asszony gyermekét, akinek a torkán akadt egy halszálka)
  • Február 14: Szent Valentin napja: a hagyomány eredetéről számos legenda kering; általánosságban ma a szerelmesek napjának tartják, a középkori franciák és angolok szerint a madarak románcának, ezáltal a tavasznak a kezdete

Farsangi ételek, népszokások:

  • Egyes vidékeken a szőlősgazdák napkelte előtt megittak egy fél deci pálinkát Balázs napon, megkerülték a szőlőst, és a négy sarkában megmetszették a tőkéket, hogy ezzel megvédjék a területet és a termést a tolvajoktól és a madaraktól
  • Balázs napon parázsra vetnek almahéjat, és azzal füstölik meg a torokbetegségekkel küzdőket, hogy ezáltal kiűzzék belőlük a betegséget, fájdalmat okozó gonosz szellemeket
  • Számos termékenységi és terményvarázsló hagyomány is él: hogy magasra nőjön a kender, a farsangi mulatságon nagyokat kell ugrani, és ugyanezért tesznek a húslevesbe is hosszú tésztát
  • Bálint napján a hajadon lányok almát ettek, aminek a magját a kiszemelt fiú zsebébe csempészték. Varázserőt tulajdonítottak ezeknek a magoknak: a hiedelem szerint a legbátortalanabb legényt is szerelemre bírták
  • A bőséget a sok és sokféle étel fogyasztása jelképezte: általános volt minden vidéken a hús, tepertő, kolbász, káposzta, kocsonya, pogácsa és farsangi fánk fogyasztása. A szalagos fánk elmaradhatatlan étele a farsangi szezonnak, aminek varázserőt is tulajdonítottak (megvédi a háztetőket a viharokban)
  • A farsangi időszakot lezáró utolsó három napot a „farsang farkának” nevezik
Vissza