Érdekességek

Mindent a bodzáról!

A tavasz kétségkívül legcsodásabb illata a bodzavirágé. Képtelenség úgy elsétálni egy bodzabokor előtt, hogy az ember ne akarjon azonnal odamenni, és beleszippantani a fehér virágtányérokba.

Míg nálunk a bodza népszerűségéhez sosem fért kétség, az angolszász országokban Meghan Markle és Harry herceg esküvője óta ívelt fel a növény karrierje: a menyasszonyi torta ugyanis - a királyi esküvők hagyományaitól eltérve - bodzavirágos ízesítést kapott.

Magyarországon ellenben olyan régóta az életünk része a bodza, hogy számos néphiedelem is kötődik hozzá. A palócok úgy tartották, ha a bodzára taposnak, és meghajlítva földet hordanak rá, akkor a tehénből, disznóból kiesik a pondró. Göcsejen pedig a sertésvész elkerülésére az ólban bodzaágakat terítettek szét. Érdekes módon azonban a bodza nem mindenütt a jó szerencse megtestesítője. Az Őrségben például a bodzát az ördöggel, a gonosz lelkekkel kötik össze, és sosem ültetik a ház mellé, nehogy belecsapjon a villám.

A bodzához nem véletlenül kapcsolódik ilyen sok hagyomány: különféle gyógyhatásait már évszázadokkal ezelőtt felfedezték. A szegény ember patikájának is nevezték, használták szemgyulladásra, székrekedésre, vértisztításra, fájdalomcsillapításra és vizelethajtásra is.

A bodza mai napig a természetes orvoslás része: mind a virága, mind a bogyója gyógyhatású. A bodzavirágot leggyakrabban megfázás, influenza és láz kezelésére használják erős izzasztó és hűtő hatása miatt. Hatékony méregtelenítő, segít a pattanások, aknék tisztításában is.

A bodzabogyó antioxidánsokban gazdag, és nagy mennyiségben található benne kálium, C, A és E vitamin. A népi gyógyászatban előszeretettel alkalmazzák felső légúti megbetegedések és köhögés kezelésére, illetve megelőzésére. Álmatlanság, migrén és fájdalmas ideggyulladások ellen is jó szolgálatot tesz.

A bodza nem kizárólag gyógyhatásai miatt hasznos. Festőnövényként is számontartották: nem csak fonalfestésre használták, a vörösbor színét is sokszor bodzabogyóval mélyítették. A bodzabokor könnyen megmunkálható fája is értékes anyagnak számított. Az ágak belsejében szivacsos anyag, a bodzabél található: ezt eltávolítva üreges botot kapunk, amiből régebben sípot, furulyát és bodzapuskát is készítettek. A bodza ezen tulajdonságát ismerhette a Harry Potter könyvek írója, Rowling is, hiszen a világ legerősebb varázspálcája, a Pálcák Ura is bodzafából készült.

Szerencsére a bodza nem csak hasznos, de nagyon finom is. Számos konyhai felhasználási módja létezik a szörptől kezdve a teán át a bodzalekvárig. Virágját palacsintatésztában kisütve is fogyasztják, továbbá krémek és koktélok is remekül ízesíthetők vele. A bodzából gin és pálinka is főzhető.

Amennyiben bodzagyűjtésre adjuk a fejünket, legyünk figyelmesek: az ehető fekete bodzára nagyon hasonlító mérgező növény a gyalogbodza. Ha viszont tudjuk, mire figyeljünk, könnyen megkülönböztethető a két növény. A fekete bodza fás szárú, akár 5-10 méter magasra is megnövő bokor. Virágai a bokron mindenütt szétszórva találhatók, termése lefelé csüngő. Ezzel szemben a mérgező gyalogbodza lágyszárú, legfeljebb 1 méterre nő meg. Virágai csak az ágak végén találhatók, termései pedig felfelé állnak. A gyalogbodza fogyasztása hasmenést és hányást okoz. Fontos azonban tudni, hogy a fekete bodza bogyói nyersen, nagy mennyiségben fogyasztva szintén okozhatnak hasonló tüneteket.

Vissza